Alapkompetencia fejlesztése tanulócsoportban

GINOP-6.2.3-17-2017-00012

Együttműködés a dunántúli agrár szakképzés fejlesztéséért

  1. Tanulócsoportok fejlesztése

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók bevonásával 2018. október 31-ig megalakításra kerültek a tanulócsoportok. Szövegértés és matematika műveltségterületen került sor hetente egyéni és csoportos alapkompetencia fejlesztésre a 2018/19-es és a 2019/20-as tanévben. A konzorcium 9 intézményében összesen 162 tanuló került fejlesztésre 35 tanulócsoportban.

Intézmény neveBevont tanulók száma összesen/fő Csoportvezető
AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium24 
Szekszárd
Csoport megnevezéseBevont tanulók számaPedagógus neve
Alapkompetencia fejlesztő – matematika 1.6Főfainé Balics Viktória
Alapkompetencia fejlesztő – matematika 2.6Dr. Borusné Szaláncz Kozima
Alapkompetencia fejlesztő – szövegértés 3.6Karika Ágnes
Alapkompetencia fejlesztő – szövegértés 4.6Vasné Görcs Éva
   
AM DASzK, Móricz Zisgmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma24 
Kaposvár
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Matematika alapkompetencia fejlesztés6Valter Norbert
Szövegértés alapkompetencia fejlesztés6Pálosné Halas Viktória
SNI, MTMN tanulók fejlesztése6Princz Enikó
Szakmai tantárgyi korrepetálás6Szász Melinda
   
AM DASZK, Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma11 
7184 Lengyel, Petőfi u. 5.
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Szövegértés alapkompetencia fejlesztő3Fazekasné Sipos Erika
Matematika alapkompetencia fejlesztő3Fábián Nikolett
Alapkompetencia fejlesztő-SNI, BTM csop.3Váli-Tóth Györgyi
Alapkompetencia fejlesztő -korrepetáló2Palkó Zsuzsanna
   
AM DASzK, Sellyei Mezőgazdasági Szakgimnáziuma Szakközépiskolája és Kollégiuma11 
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Tantárgyi korrepetálás kiscsoportban/matematika3Vitári Judit
Szaktárgyi felkészítő fejlesztőcsoport2Czuppy György
Szövegértés alapkompetencia fejlesztő csoport3Tóth-Poros Eszter
Matematika alapkompetencia fejlesztőcsoport3Csőke Edit
   
AM DASzK, Ujhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma16 
Szentlőrinc
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Alapkompetencia – szövegértés6Győrfi-Pósa Andrea
Alapkompetencia – matematika5Börzsönyi Ágnes
Alapkompetencia – Korrepetálás5Győrfi-Pósa Andrea
   
AM DASzK, Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma13 
Villány
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Matematika alapkompetencia fejlesztő csoport5Jerger Zsolt
Szövegértés alapkompetencia fejlesztő csoport4Vujic Renáta
Szakmai tárgyból felkészítés2Orgyánné Bernáth Orsolya
Szakmai tárgyból felkészítés2Kasza Anita
   
AM DASzK Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma24 
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Matematika alapkompetencia fejlesztés6Dr. Kovácsné Végh Judit
Sajátos nevelési igényhez kapcsolódó kompetencia fejlesztés6Keszlerné Kovács Katalin
Szakmai kompetencia fejlesztés6Husz Annamária
Szövegértési kompetencia fejlesztés6Viszked Ferenc
   
Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium17 
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Matematika alapkomp. fejl. mcs.4Anticsné Pápai Éva
Szövegértés alapkomp. fejl. mcs.4Kisgyura Brigitta
SNI/BTM fejl. mcs.4Soós Andrásné
Szakmai tárgyakból felkészítés5Antics József
   
Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola22 
Csoport megnevezésebevont tanulók számapedagógus neve
Alapkompetencia – matematika6Dufla Ildikó
Alapkompetencia – szövegértés5Felde Erika Tímea
Szaktárgyi felkészítés5Csamári Gábor
Szakmai tárgyakból felkészítés6Papné Szabó Ibolya
   
Összesen16235 tanulócsoport

A 9. osztályosok országos mérése a GINOP 6.2.2 –VEKOP 15  kiemelt projekt által fejlesztett mérési eszközökkel

A helyzetfelmérést követően megalakultak a különböző munkacsoportok, ezek egyike a mérés-értékelés munkacsoport, amely a tanulók központi méréseit koordinálta.

2018. szeptember hónapban zajlottak le az intézményekben az első központi mérések, amelyek a tanulók szövegértési és matematikai alapkompetenciájának adott szintjét mérték fel.

Ez a mérés rendben lezajlott, a mérőlapok papír alapúak voltak, kódolásuk nem okozott gondot, a megvalósítás menete hasonlított a minden évben lezajló májusi országos kompetenciamérések lebonyolításához. A tanulók kódszámmal dolgoztak, a mérés eredményeire osztályzatot adni nem lehetett. A tesztlapokat a mérési koordinátorok javították ki a központilag küldött javítókulcs alapján. A mérési eredményeket táblázatos formában küldték be az intézmények. Minden intézmény nevelőtestülete megismerte a mérési eredményeket és elemezte azokat.

Az eredmények elemzése viszonylag könnyen és gyorsan megtörtént, hiszen a táblázatokból nagyon jól látszott, hogy az egyes kódszámokon szereplő tanulók, az egyes feladat típusokban milyen eredményt értek el, így a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűréséhez jó alapot adott.

A következő mérés 2019. tavaszán történt, amely már online mérés volt. Ez a mérés az intézmények egy részében csak nagy nehézségek árán tudott megvalósulni. Az intézmények számítógépes környezete okozta a gondok egy részét. Több napos, állandó egyeztetés és központi segítség után minden intézményben meg tudott valósulni ez a mérés is. Az eredményeket már nem az intézményben kellett feldolgozni, ez nagy könnyebbséget jelentett.

A 2019/20-as tanévben 2019. szeptember 23-27. között került sor a 9. évfolyamosok körében az őszi bemeneti mérésre. Az előző mérés tapasztalataiból okulva ez már gördülékenyen zajlott, az eredmények azonnal visszanézhetők voltak. Az internetkapcsolat megszakadása miatt néhány intézményben gondot okozott az eredmények megtekintése, illetve volt ahol a feladat befejezése is, de általánosságban elmondható, hogy a mérés sikeres volt.

A 2020-as tavaszi mérés a koronavírus járvány miatt nem jött létre, de az előző mérések jó tapasztalatot nyújtottak a tanulói alapkompetenciák, ez által lemorzsolódó tanulók felméréséhez.

A mérések eredményeiről elmondható, hogy a tanulók a szövegértés terén jobb eredményeket értek el, mint a matematikai készségek és képességek terén. Ez persze abból is adódik, hogy a szövegértési hiányosságok a matematikai feladatoknál hatványozottabban jönnek elő. Az első mérés után azok a tanulók kerültek fejlesztésre, akik valamely képességterület feladatainak megoldása során nem érték el a 20%-ot. Az intézményi tanulócsoportok kialakításánál az egyik szempont volt az országos mérés eredménye, ezen kívül szerepet játszottak még a pályázat egyéb munkacsoportjai által (pl. a tanulók szociális helyzete) történt mérések is, amelyek árnyaltabb képet adtak a tanulók helyzetéről, a veszélyeztetettség mértékéről. A fejlesztendő tanulócsoportok minden intézményben csoportonként 6-6- fővel alakultak meg. Egy-egy tanuló csoportos és egyéni fejlesztésben is részt vett, különböző területeken. Így fejlesztésük komplex módon, több oldalról is megtörtént.  (pl. személyiségfejlesztés, vállalkozói ismeretek stb.)

Összegzésképpen elmondható, hogy mivel ilyen átfogó, több intézményre kiterjedő bemeneti és kimeneti mérés és összehasonlításra alkalmas mérési adatelemzés az intézmények gyakorlatában sem országos, sem intézményi szinten nem volt jellemző, így a mérések megvalósítása, és tapasztalatainak továbbvitele nagy segítséget jelent az intézmények számára a lemorzsolódó tanulók feltérképezéséhez és fejlesztéséhez. Az összehasonlítható mérési eredmények egy-egy tanuló kapcsán biztosították a fejlesztések hatékonyságának növelését. A tanulócsoportok vezetőinek és a résztvevő tanulók a motiválásában egyaránt nagy szerepet játszott, hogy kimutathatóan, objektív adatok alapján láthatóvá vált a hozzáadott érték, a tanulói a fejlődés.

Skip to content