Projektbemutató

GINOP-6.2.3-17-2017-00012

Együttműködés a dunántúli agrár szakképzés fejlesztéséért

Projekt megnevezése: Együttműködés a dunántúli agrár szakképzés fejlesztéséért
Projekt azonosítója: GINOP-6.2.3-17-2017-00012
Projektmegvalósítási időszak: 2018. január 15. – 2020. október 13.
Megítélt támogatás összege: 274 000 000 Ft (vissza nem térítendő támogatás)
A támogatás mértéke: 100%

A PROJKET CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

A hazai oktatáspolitika egyik stratégiai célja a hazai szakképzés minőségének fejlesztése a gazdaság igényeihez való megfelelés,a hazai munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében. A tartalmi fejlesztés szükségességét nemcsak a jelenlegi alacsony szintű képzési eredmények indokolják, hanem a hazai munkaerő-piacon tapasztalható, a különböző szakterületeken meglévő és folyamatosan emelkedő szakember hiány is. A gazdaság és az oktatás területén végzett kutatások egyaránt kiemelik, hogy az ország gazdasági fejlődésének egyik kulcseleme a szakképzés minőségi fejlesztése, hatékonyságának növelése. Ennek egyik eszköze többek között a duális szakképzés koncepciójának erősítése, a gyakorlati képzés fontosságának kiemelése, ezzel párhuzamosan az iskolai oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap a minőségi oktatás igénye a tanulási eredményesség növelése érdekében.
A fentiek figyelembevételével a támogatási kérelem céljainak meghatározásakor figyelembe vettük a hazai gazdaság és oktatás elvárásait, a pályázati felhívásban megfogalmazott fejlesztési célokat, valamint a konzorciumi partnerintézményei előzetes helyzetértékelése során felmerülő szükségleteket, igényeket.
A projekt megvalósításához kapcsolódó:

Jövőkép·       A projekt hozzájárul a folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtéséhez azzal, hogy a  Dunántúli térségben az agrár- ágazat versenyképes és vonzó lesz.
Átfogó célok·        A magyar gazdaság versenyképességének növelése
·        A régió munkaerő-piaci potenciáljának növelése
·        A leszakadó társadalmi réteghez tartozók számának csökkentése
·        A munkaerő-piacról és a társadalomból való kirekesztődés mértékének csökkentése
Részcélok·       A magyar iskolarendszer struktúrájából adódó negatív hatás csökkentése
·       A szakképzés minőségének javítása
·       A tanulói teljesítmények növelése
·       A korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás csökkentése
·       A középiskolát végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése
Horizontális célok·       Esélyegyenlőség – „A tudás mindenkié” elv érvényesülése
·       Partneri együttműködés
·       Társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés

Smart célok
8. sz.táblázat: A projekt SMART céljai és a célok indoklása

A támogatási kérelem operatív céljaihoz kapcsolódó SMART célokA célok értelmezése, indoklása
A végzettség nélküliiskola elhagyók számának csökkentése Az intézmények ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket (adatgyűjtés, adatelemzés), amelyek alkalmasak a veszélyeztetett tanulók összegyűjtésére, azonosítására, nyomon követésére. Cél minden intézményben az elsődleges jelzőrendszer kialakítása és működtetése.Az iskolai lemorzsolódás egyik leggyakoribb és legnagyobb létszámú csoportja a veszélyeztetett családok/ tanulók köréből kerülnek ki. A lemorzsolódás okai is nagyrészt a családi körülményekre, a magas hiányzásra, a tanulási motiválatlanságra, az iskolával szembeni alacsony szülői elvárásokra vezethetők vissza. A lemorzsolódás csökkentése intézményi szinten csak abban az esetben várható, ha az intézmények évről-évre nyomon követik és azonosítják a veszélyeztetett tanulócsoportokat, azok számának tendenciaszerű alakulását. Az iskolai elsődleges jelzőrendszer működése segít a lemorzsolódás mértékének csökkentésében.
A végzettség nélküliiskola elhagyók számának csökkentése Ismerjenek és alkalmazzanak az intézmények olyan szabadidős és iskolán kívüli programokat, amelyek erősítik a tanulók tanulási motivációját, s ezzel megakadályozhatják a korai iskola elhagyást.Az iskolán kívüliszabadidős programok egyrészt a hátrányos helyzetű tanulók személyiségének és szociális kompetenciájának fejlesztését szolgálják pl. a színházi nevelés témában több foglalkozásra is sor kerül egy-egy darab közös megtekintése után –színházlátogatás-közös feldolgozás – reflektálás, a tapasztalatok közös megbeszélése. A drámafoglalkozások pedig olyan társadalmi problémákat érintenek, amelyek a tanulók életében nehézséget okoznak, megoldásukhoz is nehezen fogadnak el segítséget. (pl.drogmegelőzés)
A szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése A konzorcium intézményeiben a vezetők alkalmazzák azokat a szervezeti kultúra változtatásra irányuló stratégiákat, melyek biztosítják az intézményben végbemenő változásokat, a minőségi oktatás működését, folyamatos fejlesztését.A konzorcium intézményeinek vezetői olyan képzésen vesznek részt, melynek tartalma elsődlegesen az intézményi szervezeti kultúra fejlesztésére, a változások kezelésére irányulnak. A vezetői képzés   módszertani segítséget nyújt az intézményvezetők számára a helyzetelemzés stratégiájának elkészítéséhez, a cselekvési tervek megvalósításához, a komplex intézményfejlesztéshez.. Az oktatás eredményesebbé tételéhez elengedhetetlen az intézményi szintű változások generálása, új elemek beépítése és működtetése az oktatási folyamatokba. 
A szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése Legyenek képesek alkalmazni a pedagógusok olyan új tanulási, tanulásszervezési és módszertani elemeket, amelyek hozzájárulnak az intézmény minőségének, hatékonyságának, eredményességnek javításáhozA projekt megvalósítása során olyan képzéseken vehetnek részt a pedagógusok, amelyek egyrészt a helyzetelemzéshez, másrészt az új módszerek elsajátításához nyújtanak szakmai segítséget. Az új módszerek a tanulók differenciált fejlesztését, a családból hozott hátrányok csökkentését segítik, ezzel hozzájárulva a tanulók iskolai teljesítményének, illetve az oktatás eredményességének növeléséhez. A hátrányos helyzetű tanulók esetében a nyelvi hátrányokat is figyelembe kell venni, így a tevékenységközpontú pedagógia, valamint a verbális információközvetítést kiegészítő vizuális kommunikáció és az infokommunikációs eszközök alkalmazása nagymértékben hozzájárul a hatékony és eredményes tanulási teljesítmény eléréséhez.
Az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer fejlesztése Ismerjenek és alkalmazzanak a pedagógusok olyan módszereket, technikákat, amelyek alkalmasaktanulók alapkészségének fejlesztésére. Ismerjék meg a pedagógusok a tanulók alapkompetenciájának fejlesztésére irányuló moduláris tananyagok tartalmát, majd legyenek képesek azokat adaptálni saját tanulócsoportjukra, képesek legyenek a tanulók differenciált fejlesztésére.Alapkészségek fejlesztésén a tanulók szövegértési és matematikai eszközszintű tudását értjük. A különböző országos és helyi mérések azt igazolják, hogy a tanulók eszközszintű tudása a két kompetencia területen alacsony szintű a szakképzésben tanulók körében, különösen nagy leszakadás tapasztalható a tanulók teljesítményei között. Ezért az alapkészségek fejlesztése kiemelten fontos a lemorzsolódásban érintett, veszélyeztetett illetve a HÍD programban résztvevő tanulók körében. A fejlesztés érdekében a pályázati kiírásnak megfelelően moduláris tananyagok fejlesztésre kerül sor konzorciumi szinten két fejlesztő munkacsoportban matematikából és szövegértésből. A moduláris tananyag-fejlesztés differenciált tanulási utakat biztosít a különböző képességű, különböző tanulási problémával küzdő tanulók számára.
Az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer fejlesztése   A csoportos és egyéni fejlesztések bevezetése, melyek során a pedagógusok egyéni fejlesztési terveket készítenek, s a fejlesztés során figyelembe veszik tanulók a kognitív képességeinek-szintjét.Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése alapján látható, hogy a szakképzésben tanuló diákok esetén a korai iskola elhagyási ráta magasabb, mint a hasonló korosztályú gimnáziumi tanulóké.  A projekt során kiemelt szerepet kap a lemorzsolódásban érintett, veszélyeztetett tanulócsoport egyéni fejlesztése, amely során nemcsak a tanulók tantárgyhoz kapcsolódó ismereteinek bővítése, képességeik fejlesztése valósul meg, hanem nagy figyelmet fordítunk az egyéni fejlesztési tervek összeállítása és megvalósítás során a tanulók kognitív képességeinek – emlékezet, figyelem, problémamegoldó gondolkodás – fejlesztésére is. 
A tanulók kulcskompetenciájának fejlesztése Alkalmazzanak a pedagógusok a tanítás során digitális tananyagokat, IKT eszközöket a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése érdekébenA hátrányos helyzetű tanulók eredményes tanulásának egyiklegfontosabb eszköze lehet a tananyagok digitális úton való feldolgozása, elsajátítása, hiszen esetükben az eredményes tanulás hiányát leggyakrabban a nyelvi nehézségek okozzák.  A sikeres felhasználáshoz azonban elengedhetetlen a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése.
A tanulók kulcskompetenciájának fejlesztése Képesek legyenek a pedagógusok olyan tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket,programokat szervezni, amelyek lehetőséget biztosítanak a hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók együttműködésére, kooperációjára.A kooperatív tanulásszervezés alkalmazása nemcsak a tanulók egymás közötti tudásmegosztását segíti, de nagyban hozzájárul a tanulók szociális, együttműködési kompetenciájának fejlesztéséhez. Ennek a kompetenciának a fejlesztése azért is nagyon fontos, mert kiemelt szerepe lesz a felnőttkorban a kapcsolatteremtésben éppúgy, mint mások elfogadásában, megértésében.

A PROJEKT CÉLCSOPORTJA

A jelen támogatási kérelem célcsoportjai a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában álló szakképző intézmények vezetői, irányítói, pedagógusai, a helyi cselekvési terv végrehajtásában szerepet játszó szakemberek, a szakképző intézmények tanulói (beleértve a felnőttoktatásban álló személyeket is), a HÍD programban tanulók és családjaik.
Kiemelt célcsoportnak tekintjük a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat valamint a roma származású tanulók csoportját.
A közvetett és közvetlen célcsoport meghatározását, kiválasztását az Európai Bizottság 2010-ben készült tanulmánya alapján valamint a pályázati felhívásban megadott szempontok alapján végeztük.
Az Európai Bizottság 2010 dokumentum alapján azok a fiatalok válnak jóval nagyobb eséllyel a rendszer elhagyóivá, akik

  • szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek;
  • hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (elsősorban roma származásúak);
  • a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok, fogyatékossággal élők;
  • családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk;
  • alig kötődnek az iskolához – pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúak, magántanulóvá váltak;
  • nincsenek iskolai sikereik, évismétlők

A támogatás felhasználása közvetlenül a veszélyeztetett tanulói csoportra, illetve annak egy részére vonatkozik. Ennek alapján határoztuk meg a közvetlen és közvetett célcsoportot.

A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI

1. KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ, ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

  1. Helyzetértékelési tevékenység
  2. Cselekvési terv kidolgozása – Fejlesztő munkacsoportok működtetése
  3. Szakmai együttműködési tevékenység
  4. Tanulói készségek és képességek fejlesztése a képzés hatékonyságát növelő támogatások nyújtása
  5. Tanulói életpálya építést szolgáló intézkedések, továbbá az intézményi szintű pályaorientációs tevékenység bevezetését és működtetését támogató tevékenységek
  6. Intézményfejlesztési tevékenység
  7. Pedagógus továbbképzés
  8. Eszköz és infrastruktúrafejlesztések
  9. Projekt előkészítési tevékenységek
  10. A projekt menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységek

2. VÁLASZTHATÓ, ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

  1. Drogprevenciós, egészég-megőrző, mentálhigiénés, szexuális
  2. Drogprevenciós foglalkozás – drámapedagógiai módszerekkel
  3. Egészségnap a sport jegyében
  4. Egészségnap a mentálhigiéné jegyében
  5. A szabadidő hasznos eltöltését támogató, iskolai kötődést motiváló, tanulást támogató programok szervezése és megvalósítása
  6. Színházi nevelés program
  7. Kollégiumok infrastrukturális fejlesztése
  8. Vállalkozásfejlesztés alapjai – CANVAS üzleti modell szakkör

A PROJEKT INDIKÁTORAI

Indikátor neveAlapMérték-egységTípusaCélértékCélelérés dátumaAzon.
A kompetencia-alapú képzésekhez kidolgozott új tananyagok, módszertanok számaESZAdbOP-kimeneti6 dbprojekt fizikai befejezése6.2.1
A kompetencia-alapú képzésekben bevezetett új tananyagok, módszertanok számaESZAdbOP-eredmény6 dbprojekt fizikai befejezése6.2.1
Tananyagok alkalmazását célzó képzéseken részt vevő szakemberek számaESZAfő     OP-kimeneti68projekt fizikai befejezése6.2.2
Tananyagok alkalmazását célzó képzéseken képesítést, tanúsítványt szerző szakemberek számaESZAfő    főOP-eredmény61projekt fizikai befejezése6.2.2

A PROJEKT KÖTELEZŐ VÁLLALÁSAI

Kötelező vállalásokCélértékCélérték elérés időpontjaIgazolás módja
Alapkészség fejlesztése céljából kialakított és működtetett tanulócsoportokon résztvevő tanulók száma (min.140 fő)az intézményi tanulólétszám minimum 5 %-a   Min. 140főprojekt fizikai befejezésetanulólétszám igazolása
A tanulmányi eredmények javulása a tanulócsoportok esetébena tanulócsoportokba kiválasztott diákok tanulmányi átlageredménye 0,2% mértékben javul az előző év végi értékhez képest intézményi és konzorciumi szintenprojekt fizikai befejezéseeredményjavulást alátámasztó dokumentum
A középfokú végzettség nélküli tanulói jogviszony megszűnési számának csökkenése az adott évfolyamon a belépők számához viszonyítvaA konzorcium intézményeiben a lemorzsolódás mértéke 0.1%-kal csökkenprojekt fizikai befejezésestatisztikai adatszolgáltatás
Skip to content