1         Nevelési program

 

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

 

A Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium kiemelt feladata az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelése, a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodva. Célunk, hogy végzett tanulóink megállják helyüket a munkaerő-piacon.

A gazdaság folyamatos, szakképzett munkaerőt igényel, akik megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, jól felkészült szakmunkásokra és technikusokra van szükség. Ehhez a szakképzési rendszer színvonalának emelése, a képzések minőségi mutatóinak javítása szükséges. Ahhoz, hogy a végzett diákok meg tudják állni helyüket a munkaerő-piac területén, vagy éppen be tudjanak kapcsolódni a felsőoktatásba, szükséges az oktatás magas színvonala. A magas színvonalhoz pedig nélkülözhetetlenek a kiválóan képzett pedagógusok, valamint a megfelelő tárgyi eszközök megléte

Minden iskolának érdeke és joga az önazonosság, a folyamatosság megtalálása, az időtálló értékek felkutatása és megőrzése – az elődökre való megemlékezés.

 

JÖVŐKÉP

A tanulólétszám megtartása mellett színvonalas szakmai elméleti és gyakorlati képzés nyújtásával diákjaink sikeresen helyezkednek el a munkaerőpiacon.

Iskolánk tantestületére jellemző az innovativitás, a nyitottság, az új ismeretek iránti tudásvágy. Fontos feladatunknak tekintjük a nemzetközi kapcsolatok bővítését, a meglévők erősítését.

Tanulóink motiváló tanulási környezetben, megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett tanulnak.

A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével, a külföldi tapasztalatok szerzésével történő szemléletformálás következtében oktatóaink és tanulóink interkulturális kompetenciái fejlődnek.

Az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező diákok azonos eséllyel vesznek részt az intézmény projektjeiben, azonos eséllyel lépnek a munka világába.

1.1      A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

1.1.1 A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei

• A szakmai oktatás pedagógiai alapelveit, értékeit a Nemzeti Köznevelési törvény elveinek figyelembevételével végezzük. Törekszünk az alapvető erkölcsi elvek elsajátíttatására, a vallási, erkölcsi és művelődéstörténeti tanítások elfogulatlan ismertetésére. Kerülünk mindennemű hátrányos megkülönböztetést, gondot fordítunk az etnikai kisebbségek jogaira.
• A nevelőmunkánk középpontjába az egészséges hazaszeretetet, a magyarságtudatot, az erkölcsi, morális tisztaságot állítjuk. Helyet kap a viselkedéskultúrának, az életnek, az egészségnek és test harmóniájának tudatos értékként való megjelenése.
• Lehetőséget teremtünk minden alkotmányos érték felmutatására, az értékválasztást a szülőkre és a gyerekekre bízzuk.
• A vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, érvényre juttatjuk a nemzetiségek kulturális autonómiáját a teljes nevelés-oktatási folyamatban.
• Törekszünk minden rendelkezésre álló eszközzel az esélyegyenlőtlenségek mérséklésére.
• Eleget teszünk az egyenrangúság elvének. A nevelés két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés folyamatában. Iskolánkban a gyerekek nem a nevelés tárgyai, hanem alanyai.
• Kiemeljük a pedagógus vezető szerepét. az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, a tanuló tevékenységének megszervezésében, személyiségfejlődésének támogatásában.
• Figyelembe vesszük munkánk során diákjaink életkori és egyéni sajátosságait. Munkánkat, értékelésünket egységes elvek alapján végezzük.
• Fontos feladatunknak tartjuk az egységes alapokra épülő differenciálást.
• Lehetővé tesszük, hogy az iskola és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez.
• Szakmai munkánkban alkalmazzuk a tapasztalatszerzés elvét. Tanulóink akkor érik el azt a tudást, amelyet elvárunk tőlük és célul tűzünk ki eléjük, ha biztosítani tudjuk számukra azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy önállóan dolgozva, tapasztalatokat szerezve tudjanak meggyőződni az elmélet és gyakorlat összhangjáról.
• Céljaink eléréséhez, feladataink sikeres megvalósításához alkalmazzuk a bizalom elvét a teljes iskolaközösségre vonatkoztatva.

 

1.1.2   A szakmai oktatás pedagógiai céljai és feladatai

Iskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát azzal támogatjuk, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamatunk segítse elő a tanulóink előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

Képzésünkben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítjuk.

A további célunk, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítsük a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését. A tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljük a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogását.

 

A         Fejlesztési területek – nevelési célok

 

• Az erkölcsi nevelés

A tanulóban alakuljon ki kötelességtudat, értse az egyéni és a közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Ismeri fel, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapulnak. Értsék meg és lássák be a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismerjék a közösségi egyezségeket és normákat, képesek legyenek egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Értsék az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képesek legyenek bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismerjenek eseteket, példákat.

• Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló tudjon megnevezni és felismerni magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismerje a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Legyen tisztában a nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Vegyen részt a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, legyen tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismerje lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, legyen tisztában a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismerje az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismerje hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékelje ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismerje lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

• Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló értse az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismerje a normaszegések társadalmi jelentőségét, lássa be az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Ismerje a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tudjon példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismerje és tartsa tiszteletben szűkebb közösségei tagjait, törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. Legyen képes a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismerje a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

• Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosuljon, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Legyen tisztában a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemezze a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tudjon különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és legyen tisztában azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Ismerje fel a normakövetés szerepét, fontosságát.

• A családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készüljön az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismeri meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni, szükségletei tudatosan rendszerezni, rangsorolni, megismerni a takarékosság-, takarékoskodás alapvető technikáit. Készüljön az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismerje a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tudjon ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tudjon információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes legyen felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes legyen tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Értse a családnak a társadalomban betöltött szerepét, a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, lássa be a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezze helyesen a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tisztelje a különböző generációk tagjait.

• A testi és lelki egészségre nevelés

Iskolánk tanulói tudják, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért legyen igényük környezetük tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tudjanak egészséges étrendet összeállítani, ismerjék a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Ismerjék a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képesek legyenek stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában legyenek annak, hogy életvitelüket számos minta alapján, saját döntéseik sorozataként alakítják ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi- és lelki egészségre. Ismerjék az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodjanak ezektől. Ismerjék a rizikófaktor fogalmát, képesek legyenek értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudják, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségük megőrzésében és helyreállításában. Tudjanak a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismerjék a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képesek legyenek értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismerjék az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, legyenek képesek tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Ismerjék a védőoltások szerepét, azok alapvető hatásmechanizmusát, tudjanak példákat sorolni védőoltásokra.

• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismerje fel, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten érezze kötelességének a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben vállaljon felelősséget másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért álljon is helyt. Ismerjék fel, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelességük segíteni. Legyenek tisztában az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

• Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló értse a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül tudja, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) a globális problémákkal. Lássa be, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, értse ezek kockázatát, és lássa ezzel kapcsolatos felelősségét. Legyen képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselekvések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban ébredjen felelősség abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Legyen képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Értse a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.

• Pályaorientáció

Tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Készüljön fel az álláskeresésre. A tanuló legyen tisztában azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Értse, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Tudjon önéletrajzot készíteni, írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

• Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekjen arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékelje az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes legyen eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Legyen képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Rendelkezzen kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.

• Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan válasszon a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Legyen képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezzen a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

• A tanulás tanítása

A szakgimnáziumi, szakközépiskolai tanulóink megtanulnak jegyzetelni, kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képesek lesznek saját tanulási stílusuknak, erősségeiknek és gyengeségeiknek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanulók megismerik az időmenedzsment jelentőségét, alkalmazzák ezen segítő technikákat. Képesek lesznek a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használni tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolják a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Célunk, hogy tudják a különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazni a különböző tantárgyakban szerzett ismereteiket ezek értelmezésében.

Tanulóink megismernek olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszik az önálló felkészülést, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tudjanak a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismerjenek tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Legyenek képesek gondolataikat, megállapításaikat kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismerik saját tanulási stílusukat, ezzel hatékonyabb információ feldolgozásra lesznek képesek, tudatában lesznek, mely területeket kell fejleszteniük. Rendelkezzenek elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak, de legyenek tisztában azzal, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lenniük. Ismerjenek olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremthetik.

 

B          A kulcskompetenciák fejlesztése

 

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

C          Kompetenciamérések és eredményeik

 

Az intézmény az országos mérés mellett évente két alkalommal méri fel a tanulók kompetenciáit saját mérőlapokkal. A mérőlapok és a mérési technológia kifejlesztése során a fejlesztési irányok:

• Humánerőforrás-fejlesztés
• Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése.

A mérési adatok hozzáférhetők az intézmény központi számítógépes rendszerében. A fejlesztési tervek egyéni és osztályszinten is elkészülnek. Ezek a szakoktatóok munkáját segítik, hiszen ezekből egyértelmű képet kaphatnak, hogy mely tanulónál, illetve osztálynál milyen kompetenciaterületek szorulnak erősítésre, fejlesztésre.

A 9. évfolyamon mind egyéni, mind osztályszintű fejlesztési tervet kell készíteni a szakoktatóokkal együtt.

 

1.2    A szakmai oktatás pedagógiai eszközei és eljárásai

 

Céljaink eléréséhez, kitűzött feladataink elvégzéséhez pedagógiai eszközeink, eljárásaink a tanórákon, kollégiumi foglalkozásokon túl:

• együttműködünk a szülőkkel, diákokkal, társadalmi szervezetekkel, nevelési tanácsadóval, más intézményekkel,
• folytatjuk megkezdett hagyományőrző, hagyományteremtő tevékenységeinket,
• tanulóinkat saját képességeikhez, tehetségükhöz mérjük, nem akarjuk uniformizálni őket,
• gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk az iskolába lépés pillanatától fogva igyekszik nyomon követni a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési viselkedési zavarokkal küzdő tanulóinkat, az érintett osztályfőnökkel együttműködve,
• munkatársaink, diákjaink által elért eredményeket mindenki számára megismerhetővé tesszük,
• mindenki számára hozzáférhetővé tesszük a számunkra fontos erkölcsi értékeket,
• egységesen érvényesítjük az iskola követelményeihez igazodó értékrendet; ennek során egységesen alkalmazzuk a jutalmazás büntetés elveit, formáit, ügyelve arra, hogy figyelembe vegyük tanulóink életkori sajátosságait,
• felzárkóztató programokat szervezünk tantárgyakhoz, tanórákhoz kapcsolódóan (pl. korrepetálás, tanulószoba),
• oktató munkánkban igyekszünk egyénre szabott feladatokkal, differenciált munkával segíteni a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkat,
• igény szerint szakköröket szervezünk,
• lehetőségeink szerint csoportbontást is alkalmazunk a tanulás hatékonyságának növelése érdekében,
• saját és más iskolák tehetséges tanulói számára szervezünk helyi, regionális és országos versenyeket,
• színházlátogatási lehetőséget biztosítunk tanulóink, munkatársaink számára,
• tanulmányi kiránduláson és szakmai programok mellett is, kulturális programokat szervezünk,
• lehetőséget adunk végzős tanulóink számára felsőoktatási intézmények nyílt napjain való részvételre,
• részt veszünk tanulmányi versenyeken,
• személyes beszélgetésekkel, tanulói adatlapokkal mérjük partnereink elégedettségét, illetve igényeit,
• osztályfőnöki órákon nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód elsajátítására,
• személyiségfejlesztő tréninget tartunk osztályfőnöki óra keretében, igény szerint tanórán kívüli foglalkozásokon,
• helyi pályázatokat írunk ki,
• rendszeresen részt veszünk sportrendezvényeken, valamint helyt adunk ezeknek,
• végzős általános iskolás tanulók számára nyílt napokat szervezünk, ahol betekintést nyerhetnek a napi munkába,
• diákközgyűlést tartunk,
• a tanulók aktivizálása és motiválása érdekében a tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományostól eltérő módon is, amire rendhagyó tanítási napok is alkalmasak.

 

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség „egy folyton változó, alakuló struktúra, amelyben benne vannak az egész biológiai – fiziológiai – pszichológiai – társadalmi elemek, amelyek a környező valósággal állandó érintkezésben és kölcsönhatásban vannak.” A személyiség legfontosabb specifikuma a fejleszthetőség, a formálhatóság.

Amikor a személyiség formálásáról, neveléséről beszélünk, beleértjük:

• a képességek fejlesztését
• a motivációs rendszer kialakítását
• az érzelmek gazdagítását
• a szükségletek befolyásolását
• a jellem nevelését
• erkölcsi, etikai normák kialakítását és megszilárdítását.

Az ember élete egy tevékenységsorozat. Ezzel formálja a személyiség a körülötte levő valóságot és a valóságban önmagát. A pedagógia feladata ennek a tevékenységrendszernek a szervezése, irányítása.

A tevékenységek alakítják az emberben a személyiség strukturális elemét, a képességet.

A tanulók kommunikációs képességének kialakításánál arra kell törekednünk, hogy a tanulók valamennyi tantervi témával kapcsolatban tudjanak önállóan beszélni, önállóan olvasni, önállóan írni.

Beszédben is és írásban is képesek legyenek az esztétikai igényességet érvényesíteni.

Nagy szerepe van a képességfejlesztésben a pedagógus kérdéseinek. A gondolkodási képességet fejleszti, ha a kérdésekre önállóan megfogalmazott válaszokat adhatnak a diákok.

A folyamatos személyiségfejlesztést az állandó és jól szervezett gyakoroltatás teszi lehetővé.

Tanulást segítő módszerek:

• a relaxáció (az taníthatja, aki maga is tanulta) a nyugtalanság, feszültség levezetésére
• a koncentráció, a figyelmi állapot megteremtésére
• az elmélkedés, a munkára való ráhangolódáshoz
• nyújtózkodás, hosszabb ülés, tartós figyelem feloldásaként

Érdemes megkívánni, javasolni, hogy a tanulók otthon gondolják végig az intézményben, az órán történteket; idézzék fel a fontos gondolatokat, rögzítsék azokat. Jó módszer ehhez egyrészről az emlékeztető íratása otthon, másrészről az órák elejére rendszeresített visszatekintés az előző óra témájára.

Törekszünk arra, hogy kialakítsuk a csend iránti belső igényt, mert igazi koncentrációt igénylő munkánál zavaróvá válhatnak a figyelem megosztására késztető külső hanghatások. Súlyos pszichés zavarokat idézhet elő a későbbiekben az akusztikus ingerekre való folyamatos igény és az azoknak való kiszolgáltatottság.

A szociális képességrendszert a segítés, az együttműködés, a vezetés- és a versengésképességek alkotják.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének növelését jelenti.

• A személyes kompetencia szabályozóit munkánk során figyelembe vesszük, és pozitív irányba tereljük: komfortszükséglet, a mozgásszükséglet és az élményszükséglet.
• Önvédelmi motívumok az egészségvédő és identitást védő motívumok.
• A szuverenitás motívumai a szabadságvágy, az önállósulási, az öntevékenységi vágy.
• Az önértékelést szolgáló motívumok az önbizalom, az önbecsülés és az ambíció. Az egészséges önbizalom előnyös, a kisebbrendűség vagy túlzott magabiztosság hátrányos.

A magabiztos személyiség négy jellemzővel írható le:

• Nem fél megmutatkozni, vállalja saját magát. Mind szavakkal, mind cselekedeteivel kinyilvánítja, amit érez, gondol, akar.
• Képes kapcsolatot teremteni az emberekkel, különböző szinteken: idegenekkel, barátokkal, családdal. Ez a kommunikáció mindig nyílt, közvetlen, becsületes, helyhez és alkalomhoz illő.
• Életvitele aktív. A saját célja és akarata irányítja, ellentétben a passzív személyiséggel, aki arra vár, hogy történjen vele valami.
• Tiszteli önmagát, tisztában van saját képességeivel, de a korlátaival is. Tudja, hogy nem nyerhet mindig. Megpróbál megtenni minden tőle telhetőt, akkor sem veszti el önbecsülését, ha kudarcot vall.

Az önismeret alapozza meg a személyiségnek megfelelő és hatékony tanulási módszerek feltárását.

A nyelvtudás fejlődése nélkül az értelem kiművelése, a személyiség fejlődése lehetetlen. A nyelvtudás fejlesztése, a szókincs fokozatos fejlesztése, az olvasás és a szövegtanulás nagymértékben attól függ, hogy a tanulók mit és mennyit olvasnak. Az idegennyelv-tudás elemi szükségletté vált. 

Az intézmény feladata, hogy dominánsan pozitív érzelmi légkört fejlesszen ki és tartson fenn az osztályokban, a tantestületekben, az intézményekben, amelyben a pedagógusok is, a tanulók is biztonságban és jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.

A személyiség és a világ-valóság viszonya két részre bontható: világképre és meggyőződésre. Az intézményben minden tanítási órán a világkép alakítása folyik.

A gyermek megtanulja az intézményi munka során az élet értelmét, megtalálja a maga helyét a világban, ettől az életérzése pozitív lesz. Az érzelmek cselekvésre ösztönzik, befolyásolják célkitűzéseit, fontos szerepet játszanak a jellem kialakulásában.

A személyiségfejlesztés egyik feladata az értelem kiművelése: a tanulási motivációk fejlesztése.

A motiváció a figyelem, az érdeklődés felkeltése, tanulásra késztetést jelent. Például a sikervágy általános motívum, ennek érdekében elvégzett tevékenységek hatékony tanulást eredményezhetnek.

A szándék és az akarat a tudatos önmotiváció motívuma. A szándék elindítja, az akarat fenntartja a tevékenységet. Az erős akarathoz tartozó tulajdonságok: a bátorság, az eltökéltség és a döntőképesség.

A jóakarat az önérdeket mások érdekeivel hozza összhangba, megalapozza a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat. A jóakaratot jelző tulajdonságok: a türelem, a hűség és a helyes cselekedetek.

A gyakorlott akarat a bölcsességre és a kiválóságra való törekvés megnyilvánulása. Ebben visszafogottság, finomság, jó időérzék, előrelátás mutatkozik meg. A hozzá kapcsolódó tulajdonságok: fegyelem, szervezettség.

Az akarat nevelésének feladatai:

• az ideális motívumokat uralkodóvá tenni
• kifejleszteni az akarat formális tulajdonságait, az akaraterőt, a kitartást, a döntésképességet és egy állandó akaratirányt.

Minden feladat, amit a gyerek elé állítunk, alkalmat ad a megoldás akarására vagy nem akarására.

Meg kell találni a módját annak, hogy a tanulók már az intézményben megtanulják a tananyag jelentős részét. Erre nem elég buzdítani őket, az ő akaratuk ugyan kell ehhez, de nem elegendő; a pedagógus módszerein múlik a siker. Olyan házi feladatokat kell kitűzni, amelyek reálisan elvégezhetőek; azok teljesítését rendszeresen, következetesen értékelni kell.

A diák számára minden perc elveszett idő, amiben nincs tevékenységi lehetősége, vagy amiben nem kényszerül valamiféle célirányos aktivitás kifejtésére.

A tizenévesek között egyre jobban terjed az önpusztító dohányzás, alkoholizmus és a kábítószer. A káromkodás, csúnya beszéd is a léthiány, a belső öröm, az élettel járó bajok elviselésének hiányos képességét mutatja.

Mintákat kell adni, szituációkat kell teremteni és elemezni, szabályokat kell beláttatni, segítséget kell adni a belső feldolgozáshoz, az önmegvalósításhoz és a különböző helyzetek kezeléséhez. Olyan felszabadult személyiséggé kell formálni a gyerekeket, akik tisztában vannak a kötelességeikkel is, és együttműködésre is kész, nyitott emberek lesznek, akik vállalni fogják tetteik következményeit.

A középiskolák feladata az általános műveltség közvetítése, a tanulási és előadói készség kifejlesztése, ok-okozati összefüggések felismerésében való jártasság kimunkálása, az idegennyelv-ismeret, a szóban és írásban való kapcsolatteremtő képesség fejlesztése.

A pontosság, a kötelességteljesítés, az udvarias viselkedésforma, a másság tisztelete és megértése, a kulturált beszédstílus, a „tedd azt másokkal, amit akarsz, hogy veled cselekedjenek” alapelvet követő társadalmi együttélés gyakorlatának reflexszerűvé tétele.

Ehhez olyan oktatóokra van szükség, akiket a mesterségbeli tudás, a magas szintű általános műveltség, egy-egy kiválasztott műveltségi területen kiemelkedő szaktudás, követésre érdemes intellektuális magatartás jellemez.

 

1.4      A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Sajátos helyzetéből adódóan az iskola az egészségfejlesztés, a prevenciós tevékenység kitűntetett terepének tekinthető, hiszen a tanulók olyan jelentős időt töltenek el növekedésük, fejlődésük alatt a közoktatás színterein, hogy az itt kialakult élet-és viselkedésmód meghatározó az egészségük szempontjából. Szervezeti kultúrája, az ottműködő emberi viszonyok minősége, valamint deklarált és rejtett törekvései által egyszerre lehet okozója és korrigálója  az  egészségi állapot szempontjából kritikusmagatartásformáknak. Kiemelt egészségfejlesztési feladatai közé tartozik az ismeretátadás, attitűdformálás, a magatartás alakítása, valamint az öntevékenységre ösztönzés. A középfokú iskolák különösen fontos helyet foglalnak el az oktatási intézmények hierarchiájában, hiszen ennek időtartama alatt rögzülnek véglegesen a beállítódások, amelyek módosítása későbbi életkorban már nem, vagy nehezen lehetséges. Ugyanakkor sok tanuló esetében ez az időszak gyakorlatilag az utolsó „szervezett” beavatkozási lehetőség, mivel számukra a középfokú iskola a formális képzésben való részvételutolsó állomása.

• Általános, hosszú távú céljaink:

 

• Az iskolánkba járó diákokképessé váljanak arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat.
• Képessé váljanak azegészségi állapotuk feletti befolyás és kontroll fejlesztésére, megőrzésére, a veszélyeztető hatások csökkentésére. Ismerjék az egészséget erősítő, fejlesztőtényezőket, eszközöket, és alkalmazzák is azokat.
• A teljes fizikai, szellemi és szociálisjólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészséget védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat.

 

• Rövidtávú céljaink:

 

• Javuljon az iskolánkba járó tanulók és itt dolgozók életminősége és egészségiállapota.
• Szellemi és anyagi erőforrásaink bevonásával növeljük a kompetenciánkba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit.
• Az egészséget befolyásoló tényezők kerüljenek beazonosításra, és reális-egyedi képet adjanak az intézményről –helyzetelemzés készítése.

 

1.4.1          Egészségfejlesztési stratégiánk várható hatásai:

 

• Javul a tanulók órai tanulási eredményessége, fegyelmezettsége (kevesebb a hiányzás, lógás, fegyelmezetlenség, rongálás, dohányzás, alkoholfogyasztás, rongálás, fizikai bántalmazás, magatartási zavar),
• Emelkednek a tanulók továbbtanulási esélyei, intenzívebb a jövőkép-alakítás,
• Erősödik a szokásos értékekhez való kötődés,
• Stabilabbak, támogatóbbak a baráti-családi-iskolai társas kapcsolatok
• Erősödik a diákok megküzdési képessége, aminek segítségével az estelegesen„hozott” hátrányok, hiányosságok jobban leküzdhetőek
• Nő a tanulók jól-léte, döntéshozási, érzelem-feldolgozási készsége,
• Hozzájárul az egészséges, aktív, kreatív, önálló, betegségektől mentes fiatalfelnőtt léthez, és fenntartható egészségtudatos magatartáshoz
• Elősegíti a társadalmi befogadást, hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez.
• Az önismeret és önbizalom javulása;
• Az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
• A krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése

 

• Egészségfejlesztési alapfeladataink:
• az egészséges táplálkozás megvalósításának propagálása
• mindennapos testnevelés, testedzés megvalósítása minden tanulónak
• a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése
• környezeti, médiatudatossági,  fogyasztóvédelmi,  balesetvédelmi  és  családi  életre nevelés
• a szabadidőhasznos és aktív eltöltésére való nevelés.

 

1.5 A közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösség egyénekből áll, és az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. A közösségfejlesztés során az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítjuk ki, megteremjük annak harmóniáját.

A nevelés-oktatás folyamatában a diákok jussanak olyan ismeretek birtokába, végezzenek olyan közösségi tevékenységet, amelyek segítik eligazodni őket az emberi közösségek rendszerében. Tanulóink tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen kapcsolatok között. A pedagógiai folyamat során segítsük hozzá tanulóinkat, hogy felismerjék saját és mások értékeit, fogadják el azokat és a másságot. Találják meg - saját képességüknek egyéniségüknek megfelelő - szerepüket, helyüket a kisebb-nagyobb közösségekben és a társadalmi munkamegosztásban.

A fenti célok eléréséhez a tantárgyak ismeretanyagának oktatása során a következő ismereteket közvetítsük, hangsúlyozzuk.

1.5.1    A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Általános követelmények

A tanulók ismerkedjenek meg a különböző népek, kulturális-, vallási csoportok szokásaival, életmódjukkal. Legyenek megértőek, nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt, s tolerálják a másságot társaikban is.

Fejlesszük a beteg, sérült, fogyatékos, kisebbségi népcsoporthoz tartozó embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartást.

A tanórán kívüli foglalkozások (szabadidős programok, kirándulások, kiállítások, rendezvények látogatása stb.) segítsék megismerni és megbecsülni a különböző kultúrákat, fejleszteni tolerancia készségeiket.

Nemzetközi kapcsolataink, azok ápolása a jövőben is jó közösségi nevelési lehetőség.

Szerezzenek tapasztalatokat tanulóink az együttműködés, a konfliktusok közös megoldása terén.

Fejlődjön kommunikációs kultúrájuk, a véleményalkotás és kifejezés, érvek kifejtése, megvédése, értelmezése területén.

Fontos, hogy fiataljaink az egyre gazdagabb információs környezetben is eligazodjanak, illetve azt kritikus módon, szelektíven tudják használni.

Őrizzék, gyarapítsák tanulóink közvetlen környezetük értékeit.

Fordítsanak gondot magukra, legyenek igényesek önmagukkal szemben is.

Közvetítsünk helyes értékeket, ismereteket a tágabb környezet óvására, megbecsülésére is.

A közösségfejlesztés fejlesztendő területei

Hon- és népismeret, különböző szokások, kultúrák, vallások, helyes önismeret, empátiakészség, együttműködő képesség, egészséges versenyszellem, kezdeményezőkészség, önállóság, környezetünk értékeinek megóvása, a természet tisztelete, konfliktusok közös kezelése, kommunikációs készség fejlesztése, önálló ismeretszerzés, véleménynyilvánítás, érvelés, eredményes tanulási módszerek, egészséges életvitel, mindennapos testedzés.

A közösségfejlesztés fő területei az iskolában

1. tanórák,
2. tanórán kívüli foglalkozások,
3. diákönkormányzati munka,
4. szabadidős tevékenységek,
5. kollégiumi nevelés.

Mind az öt terület tevékenyen hozzájárul:

• a tanuló közösségi magatartásának kialakításához,
• véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,
• a közösségi szokások, normák elfogadásához,
• a másság elfogadásához,
• az együtt érző magatartás kialakulásához,
• a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez,
• felelős állampolgárrá neveléshez.

A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok

Elsődleges, legfontosabb célunk a spontán, véletlenszerűen alakult csoportokból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében képes a közös értékrend elfogadására, és a tanórán belül is ennek megfelelően viselkedni. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk.

1.6.     A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

1. különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
2. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
4. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
5. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása

Az egészséges, és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésével intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.

Felkészülünk arra, hogy sérült, fogyatékkal élő, sajátos nevelési szükségletű tanulók nevelését-oktatását is felvállaljuk. Az együttnevelés nem pusztán együttlétet jelent, hanem együttes cselekvést. Az együttes élmény, a közös tanulás - kölcsönös kapcsolatokat alakít ki a tanulóközösségekben, és természetessé teszi a sérült tanulók jelenlétét a tanulóközösségekben.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Fogalom:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 4§. 25., 28§)

1.6.1 Az intézmény által integrált, befogadott SNI tanulók köre

• Intézményünk az alábbi SNI-s gyermekek együttnevelését, befogadását vállalja:
• Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű tanuló, megkésett beszédfejlődés, diszlexia, diszgráfia/
• Hallássérült (nagyothalló) tanuló, egyéni (igazgatói döntés) alapján, amelynek alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.
• A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók / részképesség zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, hiperaktivitás, magatartási zavar/
• Mozgáskorlátozott tanuló.

1.6.2          Osztály / v. csoport / v. tanulói csoport szervezés elvei / v. csoportszervezési szabályok:

A teljes körű befogadásra, integrációra törekszünk, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban, csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk. Az SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik, együtt tanulnak az osztálytársaikkal.

Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást csak a rehabilitációs, vagy fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk a számukra.

Figyelmünk kiterjed arra is, hogy osztályonként két-három olyan tanuló legyen csak, akik különleges bánásmódot igényelnek, hogy minden tanuló megkapja a képességének kibontakozásához szükséges tanítói, oktatói figyelmet, útmutatást.

1.6.3    Az intézmény által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái

• A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. (32/2012. ( X. 8. ) EMMI rendelet irányelvei alapján.)
• Foglalkozásokat szervezünk a számukra, tanórán belül illetve tanórán kívül, egyéni és / vagy kiscsoportos formában.

Az iskola által nyújtott további támogatások az illetékes szakértői bizottság előírása alapján:

• Egyéni haladási tempó biztosítása.
• Differenciált feladat kiadása.
• Hosszabb felkészülési idő biztosítása.
• Segédeszközök használata.
• Mentesítés egyes tantárgyak / tananyagrészek értékelése és minősítése alól.
• A tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások.
• Felmentés egyes beszámolási formák alól, pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés.
• Felzárkóztatás.
• Társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyzetük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében.
• Az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása.
• Énképük, önképük pozitív oldalainak az erősítése.
• Méltányos elbírálásban részesítjük, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket.
• Az integrációt, inkluziót értő és elfogadó szülői attitűd kialakítása. Szülői foglalkozások, találkozások szervezése.

1.6.4          Személyi feltételek biztosítása.

Partnereink az együttnevelés során: Az intézmény pedagógusközössége, a tanulók közössége, az SNI-s tanuló, és családja.

Feladataink ellátásához szükséges pedagógusaink továbbképzése:

Célja, hogy nyitott és szakmailag felkészült legyen a nevelőtestület az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására.

Képes legyen a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, képes legyen módosítani a tantárgyi tartalmakat.

Képes legyen a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára.

Képes legyen a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíteni.

A támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére.

1.6.5         A tárgyi feltételek biztosítása

• Mindennapi tevékenységet segítő eszközök használata
• A sérültségből eredő hátrányok leküzdését segítő speciális eszközök,

1.6.6         Az integrációt, inkluziót elősegítő pedagógiai tevékenységek:

Szülői értekezlet, szülői fórum:

Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése. Idegenkedés, aggodalom mérséklése. A szülők közösségének a felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Családkonzultáció:

Célja az SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése.

Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés, nevelőtestületen belül és külső partnerekkel, Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal:

Célja a kudarcot valló pedagógiai és szülői tanítási /nevelői módszerek áttekintése, a változás, változtatás módszereinek a megkeresése.

1.6.7          A SNI gyermek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentáció vezetése

• Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok, szülői dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattározása.
• Az SNI gyermek fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: határozatok, mentesítések, felmentések dokumentumai

Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Fogalom:

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 4§. 3.)

A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz, ezért legfontosabb feladatunk a minél előbbi diagnosztizálás.

A zavar okának felderítésében az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős és a külső segítők együttes munkája lehet a legeredményesebb. Fontos, hogy a problémákat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését.

Ezek a tanulók mindenki másnál jobban rászorulnak a sikerélményre, a többiek és a oktató figyelmére, elismerésére. A számonkérési rendszer sokszínűsége lehetőség, hogy minden tanuló többféle módon mutathassa meg tudását, érdeklődését, sikerhez juttatja azokat is, akik a hagyományos tanulmányi versengésben feltétlenül alulmaradnának.

A megoldás, ill. a tünetek enyhítése érdekében nélkülözhetetlen az elmélyült helyzetelemzés:

A gyermekkel kapcsolatos információszerzés (kapcsolatfelvétel előző iskolájával, családlátogatás).

A feltételezett ok(ok) hátterének feltárása.

A tanuló aktuális viselkedésének pontos megfogalmazása.

Az elérendő cél érdekében alkalmazásra kerülő nevelési módszerek, eszközök, eljárások megtervezése.

1.6.8          Pedagógusaink munkájuk során figyelembe veszik

• Az esetleges részképesség-zavar tünet együttesét.
• A differenciáltan oktatás, nevelés elveit.
• Semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció ne érje a tanulót.
• A tanulók eltérő képességeit.
• A hátránnyal küzdők fejlődését önmagukhoz képest.
• A pozitívumok erősítését.
• A különbözőségek tolerálását.

1.6.9          Az osztályfőnök

• A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedik, törekszik a hatékony együttműködés kialakítására.
• A tanuló problémáit megbeszéli a szakoktatóokkal.
• Szükség esetén szakemberhez fordulhat.
• Figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét.
• Segíti a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerülését, pályaválasztását.

1.7 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók helyzetét segítő pedagógiai tevékenységeink

Minden tanév elején minden osztályban, de főleg a 9. évfolyamon fel kell mérni, hogy kik azok a tanulók, akiket valamilyen probléma miatt különös figyelemmel kell kísérni.

Elsősorban az osztályfőnökök, de a szakoktatóok feladata is a problémás tanulók felismerése és segítése a napi személyes kapcsolattartás során.

Fontos az osztályközösség segítőkészsége, toleranciája, a pozitív minták.

Szükség esetén igénybe veheti külső szakember segítségét: pszichológus, lelki tanácsadó szolgálat.

Osztályfőnöki órákon feldolgozzuk, megbeszéljük az előforduló problémákat.

Szülői értekezletek tartása a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről.

Drog-, alkohol- és dohányzásellenes prevenciós foglalkozások tartása.

Tanulás-módszertani és tanulástechnikai segítség nyújtása.

Egyéni motivációkkal sikerélményhez való juttatás.

Rendszeres kapcsolatot kell tartani az érintett szülőkkel.

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése családsegítő szervezetek bevonásával.

Kiemelten tehetséges gyermek, tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

Fogalom: Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 4§. 14.)

1.7.1.   Tehetségkutatás

A tehetséges tanulók megismerése a tanítási órákon történik. Szakoktatóaink az első hónapokban nagyobb figyelemmel kísérik a bejövő 9. osztályos tanulók munkáját, és az átlagosnál jobban teljesítőket szakkörökbe, egyéni, vagy csoportos foglalkozásokra irányítják.

Erősíteni kell őket abban, hogy, képességeiket ne csak saját, hanem a közösség javára is hasznosítsák. Bátorítani kell a tanulókat a versenyeken való részvételre, és gondoskodni kell nyilvános elismerésükről.

1.7.2    Tevékenységi formák

• Pályázatok, versenyek

A diákok szakmai- tanulmányi- és gyakorlati versenyeken, pályázatokon vesznek részt. A felkészülésben oktatóaink támogatják a diákok munkáját tanórán, részben tanórán kívüli foglalkozások szervezésével.

• Sporttevékenységek

A testnevelés és az ezzel összefüggő tevékenységek során tájékoztatjuk tanulóinkat a biztosított lehetőségekről. Biztosítani kell a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a jelentkező igények szerint a megcélzott sportágakat a testnevelés órákon, illetve a diákok által választott sportkörökben a tehetséges tanulók űzhessék. A tehetséges tanulók szüleivel történő egyeztetés, azok tájékoztatása elsődleges feladat. Az adott sportág helyi szakosztályainak, edzőinek figyelemfelhívása az első lépcső a sportági tehetségek kiemelése szempontjából.

Házibajnokságokat rendezünk, részt veszünk diákolimpiákon, sportági versenyeken. Lehetőségeink szerint sporttáborokat szervezünk tanulóinknak.

• Nyomon követés

A főiskolára, egyetemre bekerült tanulókat regisztráljuk, életútjukat figyelemmel kísérjük. A kialakult jó oktató-diák kapcsolat miatt felsőfokú tanulmányaik alatt is többször felkeresik intézményünket ezek a tanulók.

A végzett diákok közül többen sikeres vállalkozók, és ily módon is bekapcsolódnak a szakmai tevékenységünkbe, újabb gyakorlati képzési helyeket biztosítva diákjainknak. Esetenként a szakmai kapcsolatok és az általuk képviselt színvonal szükségessé teszi, hogy országos szakmai rendezvények bonyolításába is bevonjuk volt diákjainkat, népszerűsítve a szakmát és egykori iskolájukat.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló helyzetét segítő pedagógiai tevékenységek

A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 67/A. §-a meghatározza a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek fogalmát:

Az intézményünkbe járó gyermekeknek - különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra - minden segítséget megad az osztályfőnök, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, hogy esélyei javuljanak tanulmányai sikeres befejeztével. A pedagógusok szoros együttműködésére van szükség a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése és oktatása során, mert mind a tanuló, mind a szülő igyekszik elfedni hátrányos helyzetét. Ezért a pedagógusok tapintatosan és figyelmesen mérik fel a 9. osztályba belépő tanulókat, hogy segítséget nyújthassanak számukra.

A hátrányos helyzetű tanulók nevelésében, oktatásában hangsúlyozott szerepe van a speciális tanulási feltételeknek: valamennyi pedagógusunk differenciált fejlesztő munkája szükséges ahhoz, hogy a tanulók is eredményesebbek lehessenek. A fejlesztés mindig komplex tevékenység, amely a meglévő pozitív értékekből indul ki és a meglévő kompetenciákra építkezik, a tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodik, kiterjed az egész személyiségre.

A tanulók számára biztosítani kell az optimális fejlődési feltételeket, a pedagógus legfőbb feladata a megfelelő tanulási feltételek, egyfajta támogató osztálytermi környezet létrehozása. Az ilyen környezet:

• segíti a különbözőségek elfogadását,
• megerősíti, hogy minden diáknak vannak tanulási erősségei,
• tudatosítja, hogy a diákok eltérő módon tanulnak,
• felismeri, hogy a tisztességes munka olykor változatosságot igényel,
• elismeri, hogy a siker mást és mást jelent a különböző emberek számára,
• lehetővé teszi, hogy a diákok más-más személyekkel dolgozzanak együtt,
• elfogadja, hogy mindenkinek más és más az érdeklődése és a motivációja,
• hangsúlyozza a személyes felelősséget,
• kialakítja a személyes illetékesség és az önbecsülés szerepét a tanulásban
• elismeri az egyéni erőfeszítést
• táplálja az önállóságot,
• bátorítja minden egyes diák érdeklődését, tanulási stílusának felfedezését,
• táplálja az alkotó szellemet, elismeri mindenkinek a munkáját.

Több oktatási formát használunk a tanulók esetében, amelyek elősegítik tanulási motivációjukat:

• csoportmunka,
• kooperatív oktatási technikák,
• projektoktatás.

Hátrányos helyzetű tanulók támogatási formái:

• Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvszabályzatunk biztosítja, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak.
• Oktatás: A nevelési-oktatási intézményünkben gondoskodunk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról.
• Útravaló ösztöndíjprogram: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához, valamint mind a diák, mind a mentor havi ösztöndíjban részesül, illetve bizonyos sikerkritériumok elérése esetén a mentor oktató egyösszegű év végi juttatást kap. Az ösztöndíj program a következő alprogramokból áll:
• Út az érettségihez: érettségit adó középiskolába járó tanulóknak,
• Út a szakmához: szakképzésben résztvevő, hiányszakmát választó tanulóknak.

1.8 A tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvételi   joga gyakorlásának rendje

A 2019. LXXX törvény a szakképzésről szerint

1.9 A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a szakképző intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

(lásd „A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok” fejezetben)

1.10 A tanulmányok alatti vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei

Tanulmányok alatti vizsgának számít az ágazati alapvizsga, az osztályozó-, a különbözeti-, a pótló és a javítóvizsga.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaidőszakát a tanulmányok alatti vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni. A tanulmányok alatti vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha elégtelen  ágazati alpvizsgát tett.

Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó, kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

A vizsgák formái

Az igazgató által kijelölt vizsgáztató oktató közli a tanulóval a vizsga formáját (írásbeli/ szóbeli) és a vizsga tananyagát. Az oktató témajegyzéket ad ki a felkészülés megkönnyítése érdekében.

Az olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a szakképző intézmény szakmai programja alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott vizsgatárgy legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgatevékenység és szóbeli vizsgatevékenység sikeres teljesítése. A szakmai tantárgyak vizsgatevékenységei a szakmai vizsgakövetelményben, valamint a Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározottak szerint történik.

Előrehozott érettségi vizsga letételére az iskola igazgatója ad engedélyt, amennyiben a tanulónak az adott tantárgyból az év végi eredményei legalább jó (4) volt, továbbá a tanuló egy tantárgyból sem kapott elégtelent év végén.

1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanulót a tanulói jogviszonyon alapuló jogok és kötelességek ettől az időponttól kezdve illetik meg és terhelik.

9. évfolyamra történő beiratkozás a tanév rendje szerint elkészített éves munkatervben rögzített időpontban az intézmény által a felvételi eljárásrendben közzétett módon történik.

Az ágazati alapvizsgát tett tanuló átvétele az ágazati alapoktatás tekintetében nem köthető különbözeti vizsgához, ha az átvételre az ágazati vizsga letételét követő tanévben kerül sor.

A szakképzésre beiratkozó tanulók a beiratkozásra magukkal hozzák az alapképzés elvégzését igazoló bizonyítványukat, valamint az OKJ / SZJ előírásai szerinti esetleges pályaalkalmassági, szakmai előképzettségről szóló igazolásukat.

1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv

Az elsősegély-nyújtási alapismereteket a tanulók gyakorlati oktatás, valamint testnevelés órák keretében sajátítják el.

2       Egészségfejlesztési program

 

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskola váljék az egészségnevelés egyik olyan színterévé, ahol az egészség, mint érték jelenik meg! Készítsük fel diákjainkat a világ kihívásaira, érjük el, hogy helyesen kialakított értékrenddel szemléljék a társadalmi változásokat, alakítsanak ki családi, munkahelyi és egyéb csoportkapcsolatokat, mindennapjaiknak része legyen az egészségügyi kultúra! Keltsük fel tanulóinkban a mozgás, az egészséges táplálkozás iránti igényt! Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A balesetmegelőzés keretén belül ismertessük meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit! A tanulókat készítsük fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira, illetve baleset esetén a sérültek ellátására az elsősegély nyújtási ismeretek megtanításával! Hívjuk fel a figyelmet továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására)! Támogatást kell nyújtani a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van!

2.1       Az egészségnevelés, egészségfejlesztés lehetőségei

A hatékony egészségnevelési tevékenység megköveteli, hogy az iskola szervezettsége, a pedagógusok, iskolai dolgozók magatartása segítse a programban megjelölt célokat. Ezek a segítő tényezők a következők:

• tantermek, tanműhelyek, kollégiumi helyiségek megfelelő kialakítása,
• a szervezett keretek között megvalósuló tanév eleji egészségügyi szűrővizsgálat, és az ehhez kapcsolható, a tanulást is befolyásoló egészségi állapotfelmérés, a részképességi zavarok kiszűrése,
• a napirend, a házirend, a munkarend tegye lehetővé a mozgásigény kielégítését.

Az egészséges életmód kialakításának, fenntartásának igénye az alábbi lényeges területek kiemelését követeli meg:

• egészséges táplálkozási szokások kialakítása, rokonszenvessé tétele, egészséges élelmiszerek, biotermékek iránti igény felkeltése, a közétkeztetésbe való bevezetése,
• a test- és mozgáskultúra fejlesztése, a testedzés lehetőségének biztosítása,
• a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
• személyi higiéné, tisztaság, önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,
• a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, konfliktuskezelői képességek fejlesztése,
• a természethez való viszony és az egészséges környezet jelentősége,
• balesetmegelőzés,
• elsősegélynyújtás,
• párkapcsolatok, szexuális felvilágosítás, felelős nemi magatartás kialakítása,
• beteg társak elfogadása és segítése.

A egészségnevelési tevékenység megjelenik tanóra keretében, tanórán kívüli foglalkozások szervezése során és egyéb rendezvényeken is. például: szabadidősportban, versenyeken, célirányos táborokban, előadásokon, véradáson, pályázatok kiírásában, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráin. Az évenként elkészítendő iskolai és szakterületi munkatervekben – igazodva az életkori sajátosságokhoz - az alábbi témákat feltétlenül megjelenítjük.

2.2       Az egészséges táplálkozás

 

Tudományosan bizonyított tény, hogy táplálkozási szokásaink jelentősen befolyásolják egészségünket. Étrendünk, az elfogyasztott élelmiszerek határozzák meg nagyrészt életminőségünket. Ahhoz, hogy megfelelő, kellő mennyiségű tápanyaghoz jussunk ismerni kell szervezetünk igényét, az élelmiszercsoportok fajtáit, hatásait. Korunk jellemzője, hogy már fiatal korban egyre gyakoribb a túlsúlyos állapot a rossz fogyasztói szokások, a kellő ismeretek hiánya miatt. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen, célszerű minél korábban megismertetni a gyermekekkel a helyes táplálkozás alapjait, hogy mielőbb beépüljön szokásrendszerükbe, s kialakuljon igényük is ez iránt. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek a biológia tananyagba ágyazódva jelennek meg. Emellett minden osztály osztályfőnöki tanmenetébe/tananyagfelosztásába is bekerülnek. A tanórákon kívül szervezett egészségnapon, egészséges életmód pályázatokon, vetélkedőkön való részvétel során bővülnek tanulóink egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretei.

Az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet és áruautomaták működtetése során intézményünk próbálja megvalósítani az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet 2005. évi ajánlását az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához. Az árukínálat nem tartalmazhat olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.

Az egészséges életmódra nevelés fontos színtere az iskolai étkeztetés. El kell érni, hogy a gyermekek minél nagyobb része – leginkább a veszélyeztetettek, a hátrányos helyzetűek – az iskolában étkezzenek.

 

2.3       A mindennapos testnevelés

A 2012/13-as tanévtől a 9. évfolyamtól bevezetve felmenő rendszerben az iskola biztosítja a mindennapos testnevelést azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik. A minden gyermek részvételével történő mindennapi egészségfejlesztő hatékonyságú testnevelés vagy testmozgás az órarendbe illetve a tantárgyfelosztásba kerül beépítésre.

A heti öt testnevelés órából legfeljebb heti két óra

• a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
• iskolai sportkörben való sportolással,
• versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

 

 

2.4      A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

 

Az életkornak megfelelő testi, lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami belső elhatározáson alapszik - a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük. Az intézmény fontos feladata a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése, ezért kiemelt figyelmet fordít a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére.

Ez minden pedagógus feladata, kiemelve közülük is a gyermekvédelmi felelőst. Amennyiben a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel az iskolában nem lehet megszüntetni, az iskola segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyektől, intézményektől és hatóságoktól. A gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését is minden eszközzel segíti az intézmény. Az oktatási intézményben, valamint azon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható, nem fogyasztható.

A viselkedési függőségekkel és a különböző szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásával az osztályfőnöki órák tananyaga foglalkozik. Ezen kívül a tanulók ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokon, a témával foglalkozó pályázatokon, vetélkedőkön, megelőzési programokon vesznek részt.

 

2.5       A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák, amelyeket segítenünk kell alakítani: mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele; mások igényeinek tolerálása; saját magunk és mások megbecsülése; kudarcok, stressz, stresszhelyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége. „Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy” késleltetésének képessége az energia átmeneti időre történő átcsoportosításával.

A stressz okozta, gyakran igen kellemetlen élménytől még az egészen kicsi gyerekeket sem lehet megóvni. A gyerekek könnyen elsajátítják az új kifejezést és helyesen alkalmazzák, így tisztában lesznek a stresszhelyzet okozta érzelmi nyomással és azzal, hogy ennek hatására a helyzet szereplőinek viselkedése megváltozhat.

A téma feldolgozása az osztályfőnöki órák keretében történik elsősorban. Módszerei az ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója; magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok; készség- és kommunikációfejlesztő gyakorlatok, játékok; pozitív életmódminták közvetítése. Nagyon fontos a pedagógusok példamutatása.

 

2.6       Balesetmegelőzés

Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában. A diákokat az első tanítási napon balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni! Fel kell készíteni őket a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, megelőzésére. Ismertetni kell a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnökök az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálják.

Balesetvédelem a szakórákon, gyakorlati foglalkozásokon. Minden tanóra illetve foglalkozás esetében az oktató az első órán balesetvédelmi oktatásban részesíti a tanulókat, és ezt az osztály- vagy csoportnaplóban rögzíti.

Testnevelés: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése.

 Kémia, fizika óra: a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata.

Egyéb gyakorlati tevékenységgel járó tanórákon és gyakorlati foglalkozásokon: a munkafolyamatok szakszerű végzése.

A tanév során az oktatók az óráikon előforduló balesetveszélyes tevékenységek esetén mindig fel kell hívják a tanulók figyelmét a lehetséges veszélyekre, a baleset-megelőzés módjaira.

Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek.  A téma az osztályfőnöki és rajz órák anyagába kerül beépítésre. Iskolánk részt vesz a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos versenyeken, rajzpályázatokon. Évente egy alkalommal az illetékes rendőrkapitányság közreműködésével előadást szervezünk a helyes és biztonságos közlekedésről.

Baleset-megelőzés az iskolán kívül, külső helyszíneken:

Ezen kívül az osztályfőnökök, kísérő oktatók a programok előtt balesetvédelmi tájékoztatást tartanak, felhívják a tanulók figyelmét a lehetséges veszélyekre, elmondják, hogyan lehet megelőzni a baleseteket.

 

2.7       Elsősegély nyújtási ismeretek

Az elsősegély nyújtási ismeretek fő témaköreit a különböző tantárgyak követelményeibe kell beépíteni. A szakképző évfolyamokon a munkavédelem tantárgy, a többi évfolyamon a természettudományos tantárgyak ismeretanyagába, illetve minden osztálynál az osztályfőnöki órákéba. A fő témakörök, melyeknek szerepelni kell minden évfolyam ismeretei között, a következők:

Az elsősegélynyújtás fogalma

Vérzések

Légutak

Utcai balesetek

Mozgásszervek sérülései

Égési sérülések

Mérgezések

Vegyszer okozta sérülések

 

2.8       Személyi higiéné, tisztaság

Az egészség fő feltétele a test és a környezet tisztasága: tisztálkodás, haj-, bőr-, köröm-, fül- és, fogápolás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, napjában többszöri kézmosás. Az említett tevékenységeken kívül fontos feladat az erre a célra szolgáló helyiségek (vécé, zuhanyzó, mosdó) tisztántartása, fertőtlenítése, rendeltetésszerű használata.

2.9       Személyi feltételek

 Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program szereplői

a diákok,

az iskolaigazgató,

a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos oktatóknak, osztályfőnököknek és az egészségfejlesztésben képzett szakembereknek),

a szülők,

az iskolaorvos,

a védőnő,

a szabadidő szervező,

a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

Az iskolai egészségnevelési program a diákokért van, az egészséges életvitelüket szolgálja. Az őket érintő, egészségükkel kapcsolatos problémáikról közvetlenül tudomást szerezhetünk, ha megvan a bizalom az iskolai egészségnevelő program szereplői között. Ennek a bizalomnak a kialakítása egyik legfontosabb célunk. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy az iskola valamennyi dolgozója munkájával, magatartásával, életvitelével hozzájáruljon az egészséges életmód kialakításához, elmélyítéséhez.

 

3     Oktatási program

 

3.1       A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma

A Mezőgazdaság és erdészet ágazatban a 34 621 01 Gazda, 4 0811 17 04 Gazda, 54 621 02 Mezőgazdasági technikus,  5 0811 17 09 Mezőgazdasági technikus szakképesítéseknél a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély (T, illetve C+E, C1+E kategória, vagy B kategória).

A T kategória vezetői engedély megszerzéséhez az iskola ingyenesen biztosítja:

• KRESZ elméleti tanfolyam: órarendi keretek között heti 1 óra
• EÜ tanfolyam
• rutinvezetés
• forgalmi vezetés
• az első vizsga: rutin, forgalmi és biztonságos üzemeltetés.

A T kategória vezetői engedély megszerzéséhez szükséges egyéb díjak a tanulót terhelik.

KRESZ témakörök:

• Alapfogalmak, Alapelvek
• Elindulás előtti teendők
• A járműközlekedésre vonatkozó szabályok
• Keresztező forgalom az úton
• Közlekedés lakott területen kívül
• Közlekedés különleges helyzetei
• Másként közlekedve
• A Mezőgazdasági vontató és a lassú járművek felépítése
• Motorok tüzelőanyag ellátása
• Villamos berendezések
• Teljesítmény átviteli berendezések
• Összefoglalás
• Járművezetés emberi tényezői
• Vészhelyzetek
• Környezetkímélő közlekedés
• Tűzvédelmi ismeretek
• Szállítási ismeretek

3.2       A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

 

A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatinak megvalósítása

A kilencedik- tízedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
• megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele,
• az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,
• önkéntes munka.

A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A tizenegyedik- tizenkettedik évfolyam legfontosabb feladatának az érettségi vizsgára való felkészülést, a felsőoktatásban való sikeres helytállásra való nevelést tekintjük.

• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével,
• az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a kreativitás fejlesztése;
• az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés;
• a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával;
• helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával;
• a mentális képességek célirányos fejlesztésével;
• az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,
• önkéntes munka.

3.3       A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

 

Az iskola biztosítja a mindennapos testnevelést azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik. A minden gyermek részvételével történő mindennapi egészségfejlesztő hatékonyságú testnevelés vagy testmozgás az órarendbe illetve a tantárgyfelosztásba kerül beépítésre.

A heti öt testnevelés órából legfeljebb heti két óra

• a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
• iskolai sportkörben való sportolással,
• versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

3.4       A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében az oktatóválasztás szabályai

A 2022/2023. tanévben testnevelés és idegen nyelv választható emelt szintű érettségire való felkészítésre.

A tantárgyválasztás eljárásrendje

A következő tanévre szóló választható tantárgyak a Szakmai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyak.

A szakmai munkaközösségek április 15-ig írásban tájékoztatják a tanulókat a választható órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató oktató személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.

A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)

A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 6, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 3 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát az oktató határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.

A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.

Egyedi esetben lehetőség nyílhat arra, hogy egy-egy képzési formára vendégtanulóként másik iskolába járjon a tanuló.

3.5       Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a szakképző intézmény tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését a szakképző intézmény kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

Iskolánkban a 2020/2021. tanév előtt beiratkozott tanulók számára választható érettségi vizsgatárgyai

1. a) középszinten:

• földrajz
• biológia
• informatika
• testnevelés

1. b) emelt szinten:

• testnevelés

A felkészítés a kerettantervben meghatározott óraszámban történik.

A 2023/2024. tanévtől a választható érettségi vizsgatárgyak

1. a) középszinten:

• földrajz
• biológia
• testnevelés
• informatika

1. b)

Az emelt szintű érettségire való felkészítés célja az eredményesebb tanulás a felső oktatási intézményekben. Az érintett tanulóknak joguk van testnevelés és idegen nyelv emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni. Az iskola az alábbi tantárgyakból hirdeti meg az emelt szintű érettségire való felkészítést: testnevelés, idegen nyelv.

A 10. évfolyamos tanulók és szüleik februárban szóbeli tájékoztatást kapnak az emelt szintű érettségiről és a választható tantárgyakról. Április végéig írásban is tájékoztatjuk őket a felkészítő foglalkozásokról, a felkészítést tartó oktató személyéről, a jelentkezés módjáról. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés iskolánkban testnevelés tantárgyból a 11-12. évfolyamon, idegen nyelv tantárgyból a 12-13. évfolyamon tantervi óraszámain felüli heti 2 tanítási órában történik.. A tanulók az emelt szintű tantárgyakból félévkor és év végén osztályzatot kapnak. Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozáson az értékelés és minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés elbírálása úgy történik, mint a kötelező tanítási órán. Az emelt szintű felkészítés a 0. vagy 7-9. órákban történik. Az órák pontos időpontja csak szeptember elején derül ki, mert ez függ a jelentkezők számától, eloszlásától, a kötelező órák órarendjétől. A jelentkezés egy teljes tanévnyi kötelezettségvállalást jelent, ezért az egyéb elfoglaltságokat (tanulmányi, sport, egészségügyi stb.) az emelt szintű órákhoz kell a tanulónak igazítania. A felkészítő csoportok legalább 5 fő jelentkező esetén indíthatóak és működtethetőek. A jelentkezés határideje május 20. A jelentkezési lapon a szülő vagy gondviselő aláírásának is szerepelnie kell. Ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván a felkészítő foglalkozásokon részt venni, úgy szándékát írásban legkésőbb június 15-ig kell az iskola igazgatójához eljuttatnia. A kérvényt a szülőnek is alá kell írnia.

Az emelt szintű felkészítéshez külön tanmenet készül, amelyet a 40/2002.(V.24.) OM rendeletben megtalálható emelt szintű érettségi követelmények alapján készítenek el a szakoktatóok. Így a feladatok és fejlesztési követelmények nem helyben kidolgozott követelmények, hanem teljes egészében átvesszük a központi követelményeket.

3.6        Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

Melléklet

3.7       A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

 

Iskolánk tanulóinak tanulmányi munkáját tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az értékelés közvetítésére tanév közben az elektronikus naplót használjuk.

Az értékelés napi gyakorlatában az alábbi elvek az irányadók:

• egy adott tantárgy félévi, év végi osztályzatának kialakításához félévente legalább 3 érdemjegy kívánatos, azzal a megkötéssel, hogy a témazáró dolgozatok osztályzatinak száma nem lehet több a félév során kapott osztályzatok számának felénél,
• három érdemjegy akkor elfogadható, ha a tantárgy heti óra száma: egy.
• legalább négy érdemjegy szükségeltetik, ha a tantárgy heti óraszáma: kettő
• amennyiben az adott tárgy heti óraszáma a három vagy azt meghaladja, havi 2 jegy elvárható;
• biztosítanunk kell, hogy szóbeli és írásbeli munka, vagy tantárgyanként, ha lehetőség van rá cselekvéses teljesítmények is értékelésre kerüljenek;
• biztosítanunk kell a szakértői véleményekben esetenként megfogalmazott többletidőt és az írásbeli helyett szóbeli számonkérést az érintett tanulóknál,
• a tanuló magatartása nem tükröződhet érdemjegyben;
• az eredményesen végzett szakköri munka a megfelelő tantárgy érdemjegyeiben megjelenhet;
• szaktárgyi versenyeken való eredményes szereplés is jutalmazható tantárgyi érdemjeggyel;
• érdemjegy adható tanórai munkáért, önálló kiselőadásért;
• a félévi, év végi osztályzat nem lehet az érdemjegyek egyszerű matematikai átlaga, ha azok nem azonos súlyúak. A végső osztályzat az érdemjegyek súlyozott átlagaként számítandó. A szóbeli feleletek, a tanórai munkáért, az önálló kiselőadásért, szaktárgyi versenyeken való eredményes szereplésért, szakköri munkáért kapott érdemjegyek egyszeres, a témazáró dolgozatok érdemjegyei kétszeres súllyal kerülnek számításra.
• a témazáró, valamint a röpdolgozatokat a szakoktatóok egy évig megőrzik.
• a tanulók hiányzás miatti értékelésének elbírálására a 20/2012 OM rendelet és a Szakképzési törvény az irányadó;
• tantárgyi sajátosságokat figyelembe véve a tanulónak az adott félév témaköreinek felében javítási lehetőséget biztosítunk legkésőbb az adott félév vége előtti időszakban;
• az elégséges, azaz a minimális követelményszintet a helyi tanterveink tartalmazzák.
• a tantárgyi dicséret adható.
• Az értékelés fent említett elveit tantárgyakra konkretizálva minden tárgyból, minden év elején a tanulókkal közölni kell.
• A szülők a tanuló tantárgyi érdemjegyeit az elektronikus naplóból követhetik nyomon. Külön kérésre nyomtatott formában is adunk tájékoztatást havonta maximum egyszer. A szülők ezen kívül még szülői értekezleteken, fogadóórákon is informálódhatnak. A félévi és a tanév végi osztályzatok kialakítása előtt másfél hónappal a bukásra álló tanulók szüleit külön is értesítjük.

 

3.8       A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

 

A csoportbontás kialakításakor az intézmény infrastrukturális feltételeit, valamint finanszírozási szempontokat is figyelembe kell vennünk.

A csoportokat több szempont alapján alakítjuk ki a helyzettől függően.

Egyszerű szétválasztás:

1. idegen nyelvek tanításánál homogén csoportok kialakítása, a választott idegen nyelv szerint vagy előzetes tudásszint szerint,
2. informatika tantárgynál az informatika terem befogadóképessége alapján, 15 fő felett
3. szakmai oktatásnál a jogszabályoknál meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint

Csoportalkotás:

1. KRESZ elméleti oktatás: a kedvezményes jogosítvány megszerzésére jogosult tanulók alkotnak egy csoportot (több osztályból)

Cserebontás: a bontott tárgyak szempontjai szerint (informatika és valamelyik szakmai gyakorlat),

Váltó bontás: az osztály egyik részének van csak órája (informatika)

A csoportbontást az oktatói létszám és a teremhiány korlátozza.

 

3.9       Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenysége

 

Környezeti nevelésünk alapelveit meghatározó fogalmak:

• fenntartható fejlődés
• kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
• alapvető emberi szükségletek
• emberi jogok
• elővigyázatosság
• biológiai és társadalmi sokféleség
• ökológiai lábnyom

A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés célja a tanulók környezettudatos magatartásának, környezetért felelős életvitelének elősegítése, a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A környezeti nevelésben az alábbiakat tekintjük értékeknek, megvalósítandó céloknak:

• A természet és társadalom harmóniájának felismerése, megőrzése (a természet és társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása, cselekedeteink során annak figyelembe vétele).
• Az élet tisztelete, szeretete.
• A mindennapi döntések során a „létezni vagy birtokolni” alternatívából a létezés, a belső értékeiben gazdag élet választása.
• A gazdasági-technikai fejlődés során a természeti erőforrások kiaknázása helyett a természeti adottságok kímélete.
• Mértékletes fogyasztói magatartás, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása.

Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során fiataljainkat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő- és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés az érzelmi és értelmi alapokra, képességekre építve kelti fel az igényt és teszi képessé a fiatalt:

• a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására
• a környezet összefüggő rendszerben történő értelmezésére
• az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére
• a környezet érdekeit figyelembe vevő gondolkodásra, cselekvésre

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani

• a környezettudatos magatartást és életvitelt
• a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő magatartást és életvitelt
• a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát
• a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, a sokféleség megőrzését
• a rendszerszemléletet
• a helyi és globális összefüggések megértését
• az egészséges életmód igényét, elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket

A környezeti nevelés lehetőségei

Egész iskolai tevékenységünkkel képviselnünk kell a környezettudatos szemléletmódot, egyfajta környezeti értékrendet, amit meg kell jelenítenünk az oktató-nevelő munkánkban, életmódunkban, az iskola hagyományaiban.

Környezeti nevelési feladataink zömét tanórai keretek között valósítjuk meg. A környezeti nevelést beépítjük valamennyi tantárgyba, lefedve az általános és szakmai képzés teljes időtartamát. A természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére, ebből adódik, hogy a természettudományos tárgyaknak igen nagy a felelőssége. A biológia, kémia, fizika, földrajz tantárgyak mellett a szakmai tárgyak nyújtanak lehetőséget a természet rendszerszemléletű tanulmányozására, az ok-okozati kapcsolatok feltárására. A természet és kultúra szoros kapcsolatára a művészeti és a társadalomtudományi tárgyak oktatása során hívjuk fel a figyelmet, kiemelve természeti és kulturális örökségünk megőrzésének fontosságát. Az osztályfőnöki órák, közösségi foglalkozások sajátos szerepet töltenek be a környezeti nevelés programjában, kötetlen beszélgetések, közös tevékenységek témája lehet a környezet formálása.

A tanórán kívül megvalósítható környezeti nevelés formái:

• szakkörök, önképzőkörök
• terepgyakorlatok, erdei iskolák, környezetvédelmi szaktábor
• intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, üzem stb.)
• kirándulások, természetvédelmi területek felkeresése
• tevékeny részvétel különböző környezetvédelmi programokban
• védnökség valamilyen természetvédelmi érték felett
• környezetvédelmi vetélkedők, versenyek szervezése, pályázatok kiírása
• jeles napokhoz kapcsolódó programok

Kiemelten kezeljük, hogy a környezeti nevelés ne csupán az ismeretek átadása, közlése legyen, hanem a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket és készségeket tanítványaink a megfelelő módon szerezhessék meg: diákok és pedagógusok együtt vegyenek részt az iskola életét érintő környezeti problémák megoldásában.

3.10   A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

 

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása fontos célunk. Szükségességét mutatja, hogy ezen réteghez tartozók száma érzékelhetően évről-évre növekszik.

A felzárkóztató program első lépése a szintfelmérés. Ez tantárgyi tesztekkel, feladatsorokkal történhet. A szakoktatóok ezek feldolgozása során jutnak azokhoz az információkhoz, amelyek a későbbi munkát meghatározzák. Az értékelés után kialakul a kép, hogy mely tantárgyakból milyen mértékű felzárkóztató foglalkozásokra van szükség. A felzárkóztató munka során törekszünk alacsony létszámú csoportokban dolgozni, hiszen itt az egyénre szabott feladatok elvégzésére több idő jut, a pedagógus nagyobb figyelmet tud szentelni az egyes tanulókra. Fontos, hogy az azonos tantárgyakat oktatók követelményeiket egységesítsék, a munkát a közös gondolkodás, a különböző tananyagok tartalmi súlypontjainak közös meghatározása jellemezze, hogy mindenki a megfelelő módszereket tudja kiválasztani. Törekedni kell arra, hogy a tanulóknak legyen sikerélményük, olyan pozitív tapasztalatuk, amely segíti őket gátlásaik, félelmeik legyőzésében.

A tanórán kívüli lehetőségeket, egyéni foglalkozásokat, kiscsoportos felzárkóztató órákat, korrepetálásokat, és az érdeklődési körök munkájában való részvételt a törvény adta lehetőségeket kihasználva a pedagógiai folyamat szerves részeként az esélyteremtés szolgálatába állítjuk. Sokat segíthetünk a rossz szociális helyzetű tanulóknak tanulószobai foglalkozások szervezésével, vagy esetleges kollégiumi elhelyezésükkel, illetve az iskolai könyvtár használatával.

A célok eléréséhez 9. osztályban szükséges a tanulókat megtanítani tanulni, amit külön tantárgyként is felvehetünk: a tanulás tanítását, a tanulásmódszertant. Tapasztalataink szerint e tárgy segíti a tanulók tanulási problémáinak feltárását és elősegíti a hiányzó készségek pótlását. A siker kulcsa az egy osztályban tanító oktatóok jó együttműködésében rejlik. A hatékonyság növelése érdekében csoportbontást szükséges alkalmaznunk.

Kiemelt célunknak tekintjük

Minden tanulónk számára biztosítani a tartalmas, hasznos, ugyanakkor boldog iskolai életet, megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit.

A szabadság, önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és a tolerancia egyensúlyának megteremtését a mindennapokban.

Megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítását

Az egyes tanuló személyiségének minél alaposabb megismerését, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazását a személyiségük egészének fejlesztése érdekében.

Céljainkból, önmagunknak vázolt feladatainkból tükröződik az a szándék, hogy minél több tanulónknak teremtsünk esélyt mindarra, amelynek kihasználására ő is erőfeszítéseket tesz. Tisztában vagyunk azzal is, hogy bármilyen jó körülményeket kínálunk, a felkínált lehetőség csupán lehetőség marad, ha nem tudjuk elérni azt a motivációs szintet, amely a diákot is aktivitásra készteti, amelyben ő is felelős saját eredményeiért. Sokszor ez a folyamat nehezebbik része, akár valamilyen hátrány leküzdéséről vagy egy potenciális tehetségről van szó.

Nevelési szempontból is rendkívül fontosnak tartjuk az egészséges és a sérült gyermekek közös nevelését, annak átélését a mindennapokban, hogy nem vagyunk egyformák, s azt, hogy a toleranciáról nem beszélni kell, hanem gyakorolni.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az intézményünkbe kerülő diákok között sok szociálisan hátrányos helyzetű tanuló van, a családok jelentős része anyagi gondokkal küzd, a szülők nagy százalékban munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek. Az ilyen szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében a tanulmányokban való lemaradás pótlását, a gyermekek képességeinek célirányos fejlesztését, tehetségük kibontakoztatását, a szabadidő kulturált eltöltését csak az iskola segítségével, minél aktívabb közreműködésével lehet megoldani. Ezért feladatunk, hogy segítsük a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, beilleszkedését és folyamatos fejlődését.

A szociális hátrányok enyhítésének formái

Ösztönzés kollégiumi ellátás, diákétkeztetés igénybevételére

Lehetőség szerint ingyenes felzárkóztató, korrepetáló, tehetséggondozó, érettségi előkészítő foglalkozások, szakkörök szervezése

Igény esetén egyéni felzárkóztató foglalkozások „patrónus” oktató segítségével

Ingyenes tankönyvek biztosítása a rászorulóknak (jogszabály alapján)

Szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kiírt pályázatok figyelése, segítség az érintett tanulóknak a pályázatok megírásában

Pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás a helyi munkaügyi központokkal együtt a továbbtanulás, szakmaválasztás előtt álló fiataloknak

Szoros kapcsolattartása a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal

Lehetőség szerint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása

A pedagógusok, a tanulók és a szülők személyes kapcsolata, szükség esetén családlátogatás megszervezése

Drog- és bűnmegelőzési programok

Mentálhigiénés programok

 

3.11   A tanuló jutalmazásával összefüggő szabályok

 

A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diáktanács tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük.

Ezek lehetnek:

• átlagon felüli aktivitásért, jó munkáért osztályfőnöki dicséret,
• házi versenyen elért eredményért, egész éves kimagaslóan jó munkáért szakoktatói, szakoktatói dicséret,
• három osztályfőnöki dicséret után igazgatói dicséret,
• megyei verseny vagy egyéb kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt,
• több tárgyból kiemelkedően jó teljesítés esetén nevelőtestületi dicséret és könyvjutalom a tanév végén ugyancsak a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt,
• a legkiválóbb tanulók szerepelnek az „Akikre büszkék vagyunk” tablón.

 

3.12   Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján

 

Emelt szintű felkészítés esetén az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, így sajátítják el az emelt szintű tananyagot.

Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén legalább közepes osztályzata volt, vagy a nyelvi érettségije legalább 60%. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet.

A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és kimeneti követelményeket a 40/2002.(V.24) OM rendelet alapján változtatás nélkül alkalmazzuk.