Bemutatkozás

Iskolánk 1927-ben alakult Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola néven. Már az indulásnál is fontos volt a gyakorlati munka. Buzás Ferenc (szül.:1912) az iskola első bejegyzett tanulója így emlékezett: Az induláskor mindössze két szaktanárunk volt az igazgató mellett, ezért óraadók, vagyis külső előadók segítették a gyakorlatiasabb oktatást. Ha nem esett az eső, délutánjaink is fizikai munkával teltek. Az aratást, beleértve a betakarítást is, mi magunk, diákok végeztünk. Sokat dolgoztunk tanév közben is hetesi beosztás formájában. A kéthetes időtartamú tevékenységünk igen hasznosan telt el.Elsősorban gazdahetes, tehenész – kezelte a tejet is -, kocsis, irodás – városba ment kenyérért és elhozta az előre megrendelt árukat -, sertésgondozó és kertész beosztást láttunk el. Másodikban gazdahetes – ha mindenki végigért másodszorra önállóan – , magtáros, csikós és borjúhetes teendőink voltak. Természetesen ahogyan nőtt az állatszaporulat, úgy emelkedett a hetesi beosztásaink száma.Az iskolai szüneteket tanév közben – húsvét, pünkösd, karácsony – otthon töltöttük, a távollakók azonban ilyenkor sem utaztak el lakóhelyükre. A nyári időszakban nem volt szünidő. Az aratási munkák mellett kukorica- és répakapálást végeztünk. A szénagyűjtés és betakarítás is ránk várt.

A záróvizsga 1931. szeptember 15-én volt. Mezőgazdász képesítést kaptunk.1932-1933, 1942-1943 

Az intézmény tanárai mellett külső eloadók segítették a képzést. A megyei állatorvosi felügyelő és a helyi állatorvos az állattartással és gondozással kapcsolatosan állatbonctanból rendkívül hasznos tanácsokkal szolgált. Az ügyviteltan tantárgy során a helyi főjegyző segítségével megtanulták, hogyan kell kérvényeket, beadványokat, fellebbezéseket megszövegezni és benyújtani. A gazdasági számvitel tantárgyból szakszerű könyvelést tanultak. A szőlészeti és borászati főfelügyelőtől hallgattak előadásokat. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium rádióelőadásai hasznos útmutatókkal és tanácsokkal látták el a gazdákat. A helyi matematika, irodalom- és énektanár is rendszeresen foglalkozott velük.1937-1939 

Hetesi beosztásunkban elsőben borjas- és takarmányoshetesek, másodikban kocsis és tejkezelő-majorosok voltunk. Hajnali fél háromkor keltünk, az éjjeliőr ébresztett. A hetes kezelte a harangot is. A kertészetben minden tanulónak volt néhány m2 földterülete, amelyet rendszeresen művelt. Öntözésre a Sióból szivattyúzták a vizet. Rendszeresen kaszáltuk a park füvét. 

/Szalontay Jenő volt diák emlékezése/